Fejlesztési stratégia

Kőszegi Forrás Helyi Akciócsoport, Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia, 2014-2020

Letöltések
Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia 2014 - 2020

Vezetői összefoglaló



A Kőszegi Forrás a Helyi Akciócsoport (HACS) 38 taggal alakult meg konzorciumi formában, vezetője Kőszeg Város Önkormányzata. Az alapítók a regisztrációt megelőzően két összejövetelt tartottak, azt követően újabb kettőt, amely keretében megválasztották tisztviselőiket, megvitatták, és jóváhagyták a Helyi Közösségi Fejlesztési Tervüket (HKFS). A helyzetfeltárás összegzése: Kőszeg a mutatókat tekintve közepesen teljesített a régiós kisvárosok között. Figyelembe véve a környező, hasonló nagyságú kisvárosok társadalmi-gazdasági helyzetét, Kőszegnek – egyedi adottságainak és kiemelkedő lehetőségeinek kihasználásával – több területen jó esélye kínálkozik a komoly fejlődésre. A fejlődés egyik különös mozgatórugójává válhat a Pannon Egyetem telephely-létesítése, valamint a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete megalakítása és programjai, amelyek mind a jelentős és értékes épület-állomány újrahasznosításában, mind a város szellemi potenciáljának erősítésében, és ez által képzett munkaerő megtartásában, bevonzásában jelentős szereppel bírhat. A SWOT közösségi alapú elkészítése visszaigazolta, hogy a tetszetős felszín, időnként kedvező, máskor ellentmondásos statisztikai adatok mögött nagyon közeli „nagyításban” sokkal pontosabb kép is kirajzolható. A számos belső erősség és kedvező külső lehetőség mellett a legfontosabb gyengeség a közösségi szerveződések együttműködési kultúrájának hiányosságaiban, széttagolt és ezért nem fejlődő működésében rejlik. Ugyanakkor egy olyan jelentős veszély azonosítható Kőszeg térségében, amely mindenképpen védekező stratégiai beavatkozást is igényel: ez az EU-s ausztriai szabad munkavállalás, illetve továbbtanulási lehetőségek megnyílása következtében fiatalokat és az aktív korúakat is egyre inkább érintő elszívó hatás, mind munkaerő, mind vásárlóerő szempontból.

A megfogalmazott fejlesztési szükségletek: 1) A helyi közösségek megerősítése: működésük és fenntarthatóságuk fejlesztése, együttműködési készségeik révén erőforrásaik megosztásával a hatékonyságuk javítása. 2) Örökségünk: a város közösségei által ápolt örökség-elemek fejlesztése, különös tekintettel a városba érkezők bevonására és a különböző szférák együttműködésére; 3) Iskolaváros: a városban a képzett fiatalság megtartása és bevonzása, továbbá a felső fokú oktatás és tudományos potenciál beépítése, befogadása; 4) Mi, kőszegiek”: helyi identitás erősítése a helyi gazdaság szolgálatában; 5) „Zöld városka”: az önkormányzati fejlesztéseket kiegészítő közösségi zöld felületek és lakossági környezettudatosság fejlesztése; és 6) Nyitottan a világra, kíváncsian egymásra”: települési kapcsolatépítés, jó gyakorlatok megismerése, megosztása és továbbfejlesztése.

A HKFS jövőképe: Kőszeg a térség vonzásközpontja, befogadó és együttműködő közösségek otthona, magas életminőséget biztosító és környezettudatos új iskolaváros. Ennek megfelelően kerültek a HACS-tagok által közösen kialakításra azok a tervezett beavatkozási irányok (jogcím- csoportok), amelyek a közösségi kulturális terek és tevékenységek, valamint az együttműködések erősítése által képesek hozzájárulni a lehetőségek kihasználásához, a veszélyek tompításához:

Az 1. kulcsprojekt (ESZA) „Civil akadémia”: a város civil szervezeti részére a szervezeti élet, stratégiai tervezés, projekt- és pénzügyi menedzsment, fund-raising, stb. tudások és készségek elsajátítását célzó professzionális kurzus. A 2/A kulcsprojekt a Chernel Kálmán Városi Könyvtár közösségi terének fejlesztése (ERFA), valamint a kapcsolódó 2/B Közösségi funkciók ellátásához szükséges kis léptékű infrastrukturális és eszközfejlesztések (ERFA) és 2/C Nyitott (mindenki számára elérhető) közösségi tevékenységek szervezése, közösség bevonása (ESZA). A 3/A „Mesterségünk címere”: cégér vagy egyéb, a helyi vállalkozások felismerhetőségét erősítő, a városképet is javító kreatív megoldás kis léptékű beruházásai (ERFA) és a kapcsolódó 3/B „Vásárolj Kőszegen”: széles körű vállalkozói – civil – intézményi együttműködésen alapuló lakossági kampány (ESZA). A 4/A városban tanuló, élő fiatalok bevonásával vonzó közösségi és kreatív terek kialakítása (ERFA) és a kapcsolódó 4/B

A városban élő fiatalok bevonásával az iskolarendszerű oktatásban nem elérhető, kreatív többlet- tartalmak kialakítása és elérhetővé tétele (ESZA). A 5/A (kulcsprojekt) Közösségi tervezés alapon kialakított kis léptékű közterületi zöld-felületi beavatkozások (ERFA) és a kapcsolódó 5/B Közösségi alapú környezettudatosságot célzó akciók (ESZA), valamint a 6. Tematikus együttműködési tevékenységek (ESZA). Tagjaik közül megválasztották tisztségviselőiket is: a háromtagú elnökség és felügyelő bizottság egy-egy –egy tagját adja az intézményi, a civil és a vállalkozói szféra, a helyi bíráló bizottság pedig az elnökség tagjai mellett további egy-egy intézményi és vállalkozói, valamint két civil szervezeti képviselőt foglal magában.

A teljes Fejlesztési Stratégia letöltése PDF formátumban (74 oldal)

Beavatkozások, stratégiai célonkénti bontásban